MOZGÁSFEJLESZTÉSEK AVAGY SZENZOROS TERÁPIÁK

 

A szenzoros terápiákat, vagy mozgásterápiákat a szenzoros zavarok (SPD) kezelésére, a tünetek enyhítésére, megszüntetésére fejlesztették ki.

A szenzoros funkciók a külvilágból érkező információt felvevő rendszerek, például látás, hallás, szaglás, tapintás, ízérzékelés.

Szenzoros zavarról olyankor beszélünk, amikor az agyban bizonyos ingerek feldolgozása az idegrendszer teljesítménygyengülése miatt rosszabb, vagy nem típusos. Ilyenkor az agy nem képes a bejövő ingereket helyesen feldolgozni.

Fontos megjegyezni, hogy a szenzoros zavarral rendelkező gyermekeknél valószínűleg nincsen az agy szerkezetében tényleges sérülés, így ez nem jelenti feltétlenül értelmi képességek gyengeséget is!

A legtöbb SNI-s gyermeknél előfordul szenzoros zavar, mely kísérő tünetként lehet jelen a már meglévő diagnosztizált probléma mellett. Különösen gyakori a szenzoros zavar együtt járása bizonyos kórképekben, mint például autizmus, tanulásban, - és értelmileg akadályozottság, beszédfejlődési zavar stb.

Milyen tünetek utalhatnak szenzoros zavarra?

• mozgáskoordinációs problémák, izomtónus eloszlási problémák: hamar elfáradnak, laza vagy túlságosan feszes izomtónus jellemzi ezeket a gyermekeket
• megkésett beszédfejlődés, artikulációs zavarok: beszédük jelentősen elmarad az életkori átlaghoz képest, verbális kommunikáció gyengesége miatt frusztrálódás jellemezheti őket
• figyelem- koncentrációs problémák: figyelmük hamar terelődik, nem képesek hosszú távon egy dologra koncentrálni
• iskolai problémák, nehézségek: a térbeli és síkban való tájékozódás gyengesége, előfordulhat a tanulási zavarok kialakulása esetükben
• magatartás- és viselkedésproblémák: agresszív, vagy önbizalom hiányos gyermekek

Mi a szenzoros zavar vizsgálatának menete?

Az erre jogosult szakemberek egy nagy- és finommozgásokon alapuló, idegrendszeri érettséget vizsgáló, előre strukturált, tesztet vesznek fel a gyermekkel, mely kiértékelése után javaslatot tesz a gyermek számára legmegfelelőbb szenzoros terápiára.

Milyen mozgásfejlesztések léteznek és melyik problémára melyiket használják?

Mindegyik szenzoros terápia, vagy mozgásfejlesztés lényege a nagymozgásokon alapuló idegrendszeri érés elősegítése.

1. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia

A DSzIT terápia során a gyermek a játék és a mozgás öröme segítségével motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut, mely elősegíti az idegrendszerének az érését, saját magáról alkotott képének pozitív irányba történő fejlődését. A különböző terápiás eszközök segítségével a gyermek olyan ingerekhez jut, melyek segítségével képessé válik az őt érő ingerek pontosabb, gyorsabb feldolgozására, így a megfelelő válaszreakció kidolgozására. A terápia során a szakember az órákat a gyermek igényeihez, kíváncsiságához igazítja, tehát kötetlenebb jellegű foglalkozás, általában pszichológus vezetésével.

Egyéni és kiscsoportos formában történik a mozgásfejlesztés, 2-8 éves gyermekek számára.

 

2. Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)

PhD. Dr. Lakatos Katalin által kidolgozott terápiás módszer. Egyéni és csoportos formában alkalmazható mozgásfejlesztés, az idegrendszer érését elősegítő nagy- és finommozgást fejlesztő terápia. Terapeuta által, előre megírt, kötött feladatsorokból áll, melynek egyik fontos szempontja, hogy az adott feladat által meghatározott mozgássort beszéddel kísérjük. Csecsemőkortól már alkalmazható a terápia, mely egy otthoni feladatsor kiadásával, elvégzésével történik, melyet a kiadó szakember meghatározott időközönként, a szülővel előre egyeztetett időpontban kontrollál.

3-4 éves kortól ajánlott a csoportos mozgásfejlesztés, heti 1-2×45 percben. A terápia során fejlesztjük a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket, az érzékelést, észlelést, figyelem- koncentrációt, saját testen,- térben,- síkban való tájékozódást, leépítjük a még nem integrálódott csecsemőkori reflexeket. Elősegíti a dominancia, a lateralitás érését, valamint a kommunikáció, a verbális alapokon nyugvó beszéd fejlődését.

3. Alapozó terápia

Az elméleti hátterének alapjait Carl Henry Delecato ideggyógyász és kollégájának módszere alapozta meg Amerikában. Dr. Marton Dévényi Éva nevéhez fűződik a terápia magyar kifejlesztése, 1991-ben. Az Alapozó Terápiás Vizsgálat során feltárják, hogy a gyermek melyik mozgási területen, esetleg területeken mutat elmaradást. A terápia során pedig egészen odáig vezeti vissza a terapeuta a fejlesztés kezdetét, ahol a gyermeknek elmaradása, problémája volt, és innen kezdi el a mozgásfejlesztést.

A foglalkozások során a csecsemőkori mozgásmintákból indulva a nagymozgásokon, a rugalmasságon, az egyensúlyon keresztül fejlesztjük az idegrendszert, speciális feladatokkal javítjuk a mozgásügyességet, a mozgáskoordinációt, miközben segítjük a finommotorika, a szem-kéz koordináció, szem-kéz-láb dominancia kialakulását. A fejlesztés segítségével a gyerekek újra járják a fejlődésben már elhagyott lépcsőfokokat és pótolják hiányosságaikat, kiküszöbölve így a fejlődésmegakadásait.

5-6 éves kor előtt nem fejlesztünk gyerekeket ezzel a módszerrel. A mozdulatok nagy számban történő ismétlése miatt.

A mozgásterápiák időtartama: 6 hónap után már tapasztalhatóak pozitív változások. Ahhoz, hogy a változások az idegrendszerbe beépüljenek és tartósak maradjanak, további fél, esetenként további 1 év javasolt.

TSMT? Alapozó terápia? Mit válasszunk?

Ha a gyermek játékos, akaratlagos figyelmének kialakulása még nem kezdődött meg, akkor mindenképpen az időben rövidebb TSMT terápia javasolt. Ha már bizonyos szabálytudat és figyelemkoncentráció megtapasztalható a gyereknél, bátran válasszuk az alapozó terápiát!

Amennyiben a problémák oka pszichés eredetre vezethető vissza, a DSzIT terápia a legalkalmasabb módszer.

Minden terápiát egy felmérés előz meg, mely után a terapeuta javaslatot tesz a terápia megkezdésére, vagy esetlegesen egy másik terápia felé irányítja a gyermeket.